aloldalikon_auto

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem önkéntes biztosítás, hanem minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója számára jogszabályban – 2009. évi LXII törvény a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról – előírt kötelezettség.

A gépjármű-felelősségbiztosítás a másoknak okozott károkat téríti meg, dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés határozatlan időtartamú. Határozott időtartamra szóló gépjármű kötelező felelősségbiztosítás “P”, “V”, “Z”, “E” jelű rendszámokra köthető.

Általános információk

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítását világszerte, így Magyarországon is, a szükséglet hozta létre. A kártérítési felelősség a gépjárművek üzembetartóit terheli, így a biztosítás kötelezővé tétele nemcsak a károsultak érdekeit, hanem a gépjárművek üzembentartóit is védi, hiszen a károsult követelése megtérül, függetlenül attól, hogy a károkozó képes-e (rendelkezik-e megfelelő anyagi fedezettel), vagy szándékában áll-e az általa okozott kárt megtéríteni.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, illetve a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek Nemzeti Irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A zöldkártya rendszerben részt vevő országok listáját az MNB minden év január 15-ig, valamint változások esetén a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Közlönyben és honlapján folyamatosan közzéteszi. Külföldre történő utazás esetén javasoljuk a területi hatály kiterjedéséről irodánkban érdeklődni és nemzetközi zöldkártyát igényelni.

Ha a gépjárműre nincs érvényes felelősségbiztosítási szerződés, a másnak okozott kárt a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kártalanítási számla terhére rendezi. Ebben az esetben a kifizetett kártérítési összeget és az azzal kapcsolatos költségeket a károkozónak vissza kell fizetnie a MABISZ részére. Amennyiben a károkozó erre önként nem hajlandó a keletkezett (okozott) kár peresíthető!

Díjfizetés

A biztosítási díjat a kockázat vállalási időszakra előre szükséges megfizetni, a díj megfizetése a díjfizetési ütem első napján válik esedékessé.

A díjfizetés történhet csekken, csoportos díjbeszedési megbízás alapján, vagy banki átutalással, bankkártyás fizetéssel a biztosító ügyfélszolgálatán, vagy weboldalán. Bankkártyás fizetés esetén a biztosítók kérik a szerződés azonosítóját, illetve a bankkártya számát. Ez a díjfizetési lehetőség a legtöbb biztosító weboldalán elérhető és könnyű, gyors lehetőséget biztosít a díjfizetés teljesítésére.

Bankkártyás, átutalásos, díjlehívásos fizetés esetén a biztosító társaság automatikusan küld igazolást a díjrendezettségről, de érdemes ezt kérni az ügyfélszolgálaton, vagy az alkusztól.

A díj befizetéséről szóló igazolást (befizetett csekket, átutalásos, csoportos díjbefizetés esetén a biztosító által kiküldött teljesítést igazoló bizonylatot) az üzembentartó köteles magánál tartani és jogszabályban meghatározott esetekben felmutatni.

Határozott időtartamra kötött szerződések díjának megfizetését a szerződéskötéskor egy összegben kell teljesíteni.

A biztosítás esedékessége annak az időszaknak az első napja, amire a díjfizetés vonatkozik: például havi díj fizetésénél a hónap első napja, a negyedéves díj fizetésénél a negyedév első napja stb.. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizették meg, a biztosító, a díj esedékességétől számított 30 nap elteltéig, a következményekre történő figyelmeztetés mellett, a szerződő félnek, a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel, igazolható módon, a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő elteltével a szerződés, ha egyéb okból nem szűnik meg, az esedékességtől számított 60-dik napon megszűnik.

A szerződés díjfizetéssel való hatályban tartása jogszabályban előírt kötelezettség, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást, csikket, száőmlát, vagy az késve érkezik meg. Ha ez bekövetkezik, a biztosítás fenntartása érdekében a befizetés egyéb módját kell választani, és mindenképpen jelezni kell azt, a biztosító társaság, vagy az alkusz felé. Csekkes díjfizetés esetén a díjat be lehet fizetni rózsaszín postai csekken is feltüntetve a szerződés azonosítóit. Fontos odafigyelni arra, hogy lehívással történő díjfizetés esetén a számlán legyen elegendő összeg arra, hogy a lehívás sikeresen megtörténhessen.

A biztosítás szüneteltetése, megszűnése és megszűnésének esetei

A biztosítás szüneteltetése lehetséges, ha a gépjárművet a biztosítás szerződője, vagy hivatalból történő eljárás következtében a jármű a forgalomból ideiglenesen kivonásra kerül. Ebben az esetben, a biztosító kockázatviselése szünetel. Ebben az esetben lehetősége nyílik, a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére. A biztosítót az ideiglenes kivonás tényéről, annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikusan értesíti. A szüneteltetés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig, vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb 6 hónapig tart. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított 6 hónapon belül nem történik meg, a szerződés a 6 hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik. Az újbóli forgalomba helyezés esetén, a díjfizetési kötelezettség életbe lép. A járműnyilvántartásban nem szereplő járművek esetén, szüneteltetésnek helye nincs.(pl. segédmotoros kerékpár)

A biztosítás megszűnésének esetei

A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés megszűnik érdekmúlás esetén. Érdekmúlás következik be, ha a gépjármű tulajdonjogában változás történik, ha a gépjárművet véglegesen kivonják a forgalomból, a gépjármű megsemmisülésekor, biztosítási esemény bekövetkeztében történő ellehetetlenülés esetén (totálkár, lopás, megsemmisülés, gazdaságtalan helyreállítás).

FONTOS, hogy az érdekmúlás körülményeit igazoló dokumentumot – adás-vételiszerződést, lopás esetén a nyomozást lezáró rendőrségi határozatot, totálkár esetén a kár megállapításáról szóló jegyzőkönyvet és a forgalomból történő végleges kivonás határozatát – a Biztosítónak, vagy a szerződést kezelő Alkusznak, legkésőbb tizenöt napon belül el kell juttatni.

A biztosítási szerződés megszüntethető, biztosítási évfordulóra történő szabályszerű felmondással. A 2010.01.01. előtt kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések évfordulója december 31., kezdete január 1.,azaz a biztosítási időszak egy naptári évet ölel fel. A 2010.01.01. után kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések évfordulója a kötés dátumától számított 365 nap.

A szerződés felmondását mind a biztosító, mind a szerződő kezdeményezheti, a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal, írásban. A biztosítási szerződés más időponttal nem mondható fel. A felmondás feltétele, hogy a biztosítási díj a kockázatviselés lejártáig meg legyen fizetve. Mivel a biztosítási szerződést nemcsak a biztosítás szerződője, hanem a biztosító társaság is felmondhatja a jogszabályokban leírt határidőn belül, ebben az esetben feltétlenül szükséges gondoskodni új szerződés megkötéséről.

A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton a biztosító társaság feltünteti. A biztosítási évfordulót, azaz a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 50. napig, a biztosító társaság, írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő időszakra vonatkozó díjról (az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok és a díjtarifa alapján)

A biztosítási szerződés megszűnik díjnemfizetés esetén is, azaz, ha az esedékes díjat nem fizetik meg, a szerződés az esedékességtől számított 61-ik napon megszűnik. Amennyiben a biztosítási időszak tartama alatt a biztosítási szerződés díjnemfizetés (DNF) miatt szűnik meg, a gépjármű üzembentartója a biztosítási szerződést – amely a biztosítási időszak végéig fedezetet nyújt – annál a biztosító társaságnál köteles megkötni, ahol a korábbi biztosítási szerződés, díj nemfizetéssel megszűnt. Érvényes biztosítási szerződés erre az időszakra más biztosító társaságnál nem köthető! A díjjal nem rendezett időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetni, de az üzembentartó a korábban a kármentes időszakokért megszerzett kedvezményeket (bonus) nem veszíti el, így a szerződés újrakötésénél a megszerzett bonus besorolás alkalmazható.

Fedezetlenségi díj fizetendő akkor, ha a jármű üzemben tartója biztosítási kötelezettségének nem tett eleget és a biztosító kockázatviselése nem állt fenn. A fedezetlenségi díj fizetésének kötelezettsége nem áll fenn a szüneteltetés időtartamára, valamint hitelt érdemlően igazolt önhibán kívüli díjfizetés időtartamára. A fedezetlenségi díjat az a biztosító számítja ki és szedi be, akivel az üzembentartó a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámításánál, a kártalanítási számla kezelője, a MABISZ által meghirdetett és arra az időszakra vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni, melyre a fedezetlenség időtartama esik. Díjnemfizetés esetén az újrakötött szerződés befizetett díjait a biztosítók általában a következő sorrendben számolják el: baleseti adó, fedezetlenségi díj, a türelmi időre járó díjrészlet, és az esedékes díj.

Ha a szerződés díj nemfizetés miatt szűnik meg, az újrakötés alkalmával az üzemben tartó köteles megfizetni a biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, a díj nemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat, a fedezetlenségi díjat és mindezek baleseti adóját.

Határozatlan időre szóló kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésnél, indokolt esetben kérhető a biztosító társaságtól, hogy közös megegyezéssel szüntesse meg a szerződést a biztosítási időszakon belül. Abban az esetben, ha a kérésnek nem tesz eleget a biztosító társaság a szerződést szükséges az adott biztosítási időszakban fenntartani és díjjal rendezni. Határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés a biztosítási határnap elteltével szűnik meg.

Bonus jogosultság – Kártörténeti igazolás

A bonus-malus rendszerre vonatkozó rendelkezéseket a 21/2011 (VI.10.) NGM rendelet határozza meg. Ez rendelkezik a bonus-malus rendszerbe való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályozásáról is.

Minden olyan szerződő, aki gépjárműre (gépkocsi, tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vonató és mezőgazdasági vontató) kötött egyedi gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, beletartozik a bonus-malus rendszerbe. A rendszerbe újonnan belépő szerződő A00 besorolásba kerül. Új belépőnek számít, az a személy, vagy szervezet, aki a szerződéskötést megelőző két évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű kategóriában felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkezett.

A “bonus” a kármentességért járó díjengedményt, a “malus” pedig az okozott károk számától függő pótdíjat jelenti.

Bonus jogosultságot az üzemben tartó (tulajdonos, vagy üzembentartó) szerez, aki az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak, és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során, legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett, kárt nem okozott, vagy ha igen, akkor azt a biztosítónak megtérítette.

Azoknak a szerződőknek, akik másoknak kárt okoztak, a biztosító – miután kártalanította a vétlen résztvevőt (a károsultat) – károkozói értesítő levelet küld. Ebben a biztosító tájékoztatja a szerződőt az okozott kár összegéről, és felkínálja annak lehetőségét, hogy – az értesítés kézhezvételét követő hat héten belül – a károkozó a biztosító részére megtérítse a vétlen károsultnak kifizetett kártérítési összeget.

Hangsúlyozni kívánjuk: a visszafizetés csak lehetőség a szerződő részére, de nem kötelező!

A bonus-malus rendszerrel járó kedvezmények és hátrányok az üzembentartó személyéhez kötődnek, nem a gépjárműhöz, így a bonus-malus át nem örökíthető másik személyre. Károkozásnál, attól függetlenül, hogy a gépjárművet ki vezette, ha az az üzembentartó jóváhagyásával, tudtával történt, a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzembetartó besorolását érintik.

Abban az esetben, ha károkozásánál az üzembentartó közhitelűen bizonyítja (pl.: rendőrségi feljelentés), hogy az ő tudta és jóváhagyása nélkül vezették a gépjárművet, a károkozás nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását.

A bonus besorolás, ha a biztosítási szerződés érdekmúlással szűnik meg, két évig, a szerződés megszűnését követően felhasználható, ha az üzembentartó új szerződést köt azonos gépjármű- kategóriájú gépjárműre. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén, a besorolás másik járműre kötött szerződésre nem vihető át.

Abban az esetben, ha az üzembentartó rendelkezik két azonos gépjármű kategóriába tartozó gépjárművel a korábban megszerzett bonus besorolása csak az egyik gépjárműre érvényesíthető. Élő szerződésről megszerzett bonus besorolást nem lehet átvinni másik meglévő, vagy újonnan vásárolt gépjárműre. Az újonnan vásárolt gépjármű biztosítási szerződése A00 besorolással köthető, párhuzamos üzemeltetés megjelölésével. Ha a kedvező besorolású biztosítási szerződés érdekmúlással szűnik meg, a megszűnt szerződés bonus fokozata az azonos gépjármű kategóriába tartozó meglévő szerződésre átvihető. Párhuzamos üzemeltetés esetén a kedvezőbb besorolás biztosítási időszakon belül is érvényesíthető a másik szerződésen. A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30, nap közötti időtartamon belül a kárnyilvántartásból lekérdezni a bonus-malus besoroláshoz szükséges adatokat. A lekérdezés alapjául szolgáló adatok: üzemben tartó által közölt hatósági jelzés, előzménybiztosítási adatok. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül állapítja m4g a szerződés végleges besorolását, visszamenőleges hatállyal.

Amennyiben eltérés mutatkozik az üzembentartó által közölt adatok és a kárnyilvántartó rendszerben lévő adatok között, a biztosító erről és a díjváltozásról értesítőt küld. Ha biztosító 30 napig nem tudja beazonosítani a káradatokat, akkor erről 15 napon belül értesítést küld a szerződőnek. A 60. nap elteltével, amennyiben a kárnyilvántartásban az adatok továbbra sem azonosíthatóak, a biztosítóm 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg visszamenőleges hatállyal a szerződés végleges besorolását és a besorolás szerinti díjról értesítést küld. Amennyiben a biztosító tudomást szerez arról, hogy a szerződő a kedvezőbb besorolás érdekében valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja. A bonus-malus adatok megadásánál szerződőt közlési kötelezettség terheli.

Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárösszeg kárkifizetéséről szóló írásbeli értesítést követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse. Ebben az esetben a besorolást illetően úgy kell tekinteni, mintha kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

Mire nem terjed ki a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

Nem terjed ki a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

  • a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
  • a károkozó gépjárműben keletkezett;
  • a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
  • sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
  • a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
  • a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
  • álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
  • üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
  • gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
  • környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
  • a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
  • háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
Tudnivalók a biztosítóváltásról

Ha valamely oknál fogva Ön nem elégedett biztosítója szolgáltatásával, vagy érvényes szerződése díjával és változtatni akar, biztosítási szerződését írásban mondhatja fel a biztosítási szerződés évfordulójára, a szerződés évfordulóját megelőzően legkésőbb a 30-ik napon.

Fontos: a felmondó levélnek legkésőbb a szerződés évfordulóját megelőzően, a 30-ik napon be kell érkezni a biztosító társasághoz, sajnos ellenkező esetben felmondási szándékát a biztosító társaság nem fogja figyelembe venni.

A biztosítás felmondásáról szóló levelet, nyilatkozatot Ön megküldheti közvetlenül a biztosító társaságnak, vagy az Ön által megbízott alkusznak faxon, vagy postai úton, de felmondó nyilatkozatát személyesen is átadhatja a biztosító társaság, vagy az alkusz ügyfélszolgálatán. Abban az esetben, ha felmondó nyilatkozatot alkuszi ügyfélszolgálaton adja le, az alkusznak a felmondó nyilatkozatot haladéktalanul továbbítania kell a biztosítótársasághoz.

A szerződés a biztosítási évforduló napján szabályszerűen, felmondással fog megszűnni. Biztosítási szerződés más időponttal nem mondható fel. A felmondás feltétele, hogy a biztosítási díj a kockázatviselés dátumának végéig meg legyen fizetve.

Biztosítási szerződés felmondása esetén az új szerződést a biztosítási évforduló utolsó napját követő nap 0 órára szóló kockázatviselés kezdettel szükséges megkötni.

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetén az új biztosító a kártörténeti adatokat (bonus-malus) lekéri a központi kárnyilvántartó rendszerből. Abban az esetben, ha Ön az „Előzmény biztosítási adatokat” hiánytalanul töltötte ki, ez sikeresen megvalósul. Fontos adatok: az előzmény biztosító neve, a gépjármű rendszáma, és a szerződés kötvényszáma. Abban az esetben, ha adathiány miatt az új biztosító nem tudja az előzmény szerződést beazonosítani, a szerződés A0 fokozattal kerül kiszámításra. Abban az esetben, ha Önnek nem áll rendelkezésére az előzmény biztosítási szerződésének kötvényszáma, vagy egyéb adatai, kérjük, hogy meghatalmazását továbbítsa felénk.

A biztosítási szerződések évfordulója attól függ, hogy a szerződés 2010.01.01-e előtt, vagy után kötődött. A 2010.01.01. előtt kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések évfordulója december 31., kezdete január 1.,azaz a biztosítási időszak egy naptári évet ölel fel. A 2010.01.01. után kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések évfordulója a kötés dátumától számított 365 nap.

Biztosítási szerződése évfordulójának időpontjáról a biztosítási kötvényből tájékozódhat, vagy keresse ügyfélszolgálatunkat és kérje munkatársaink segítségét, vagy kérje a biztosító társaság segítségét.

A szerződés évfordulóját 50 nappal megelőzően, a biztosító társaság, a következő biztosítási időszakra a szerződés díjáról, és a bonus változásáról, értesítő levelet küld a szerződő részére, így mérlegelhető, hogy a megváltozott díj, esetleg a megváltozott feltételek mellett érdemes-e fenntartani a szerződést.

A szerződés évfordulóját 30 nappal megelőzően, a biztosító társaság is megküldheti a szerződőnek a szerződést felbontó levelét, hiszen a biztosító társaságnak is lehetősége van indoklás nélkül felmondani a szerződést a biztosítási időszak végével.

Felmondó levél letölthető itt

Meghatalmazás letölthető itt

Baleseti adó

A baleseti adóról szóló rendelkezéseket a 2011 évi CIII. törvény a népegészségügyi terményadóról jogszabály tartalmazza. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kötelezettség után, baleseti adót kell fizetni. Az adókötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és az utolsó napján szűnik meg. Az adó alanya az a személy, vagy szervezet, akit a biztosítási kötelezettség terhel. A biztosítási adó alapja a biztosítási díj, ide értve a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat is. Határozott időre kötött szerződés esetén az adó alapja a határozott időtartamra megállapított biztosítási díj. Az adó mértéke az adóalap 30%-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 Ft/ gépjármű. A baleseti adót a biztosító szedi be. Abban az esetben, ha a biztosítási díj és a megállapított adó együttes összegénél az adóalany kevesebbet fizetett be, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az adót részben, vagy egészben fizette meg. Ha a biztosítási díj az adóalany számára visszajár, a visszajáró díjjal egyidejűleg annak adótartalmát is visszatérítik.

A biztosító szolgáltatása

A szerződő kötelezettsége, hogy a gépjármű üzemeltetése során okozott káreseményt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a szerződését kezelő biztosítónak, a lényeges körülmények és adatok megadásával. Hatósági intézkedés esetén a hatóság nevét is közölni kell a biztosítóval.

Töréskár esetén a rendőrséget csak akkor kell értesíteni, ha azt jogszabály írja elő, vagy a káreseményben részes bármelyik fél kéri.

A károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül kel a károkozó felelősségbiztosítójánál bejelenteni a szükséges iratok megküldése mellett.

Ha a kárt biztosítási szerződéssel nem rendelkező gépjárművel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése a MABISZ által kezelt kártalanítási számla terhére történik.

A biztosító a szolgáltatását a kárfelvételt követően, a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában, egyezség alapján téríti meg.

Ha a felelősség nem vitás, és a kár összegszerűen megállapítható, a biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában, legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül jogcímenként kellően megindokolt javaslatot tesz, vagy, ha valamely okból erre nincs lehetőség, indoklással ellátott válasz küld. A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadását követő 15 napon belül teljesíti.

A gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét csak abban az esetben téríti, ha a benyújtott számlán ez feltüntetésre kerül, a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezése, anyagköltsége, munkadíja.

A gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, bruttó összegéről, az értékcsökkenés összegéről.

Gazdasági totálkár esetén a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi érték roncsértékkel csökkentett összegét alapul véve köteles téríteni a károsult kárát. Amennyiben a balesetben a gépjármű kormányműve, futóműve, alváza olyan károsodást szenvedett, mely a közlekedés biztonságot veszélyezteti, és alkalmatlan a közlekedésben való részvételre, illetőleg a helyreállításról a jogosult nem gondoskodik, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított 10 napon belül alkalmatlanság okának feltüntetésével a biztosító értesíti a közlekedési hatóságot. Ez alól kivételt képez, hogyha a biztosítónak a hulladékká vált gépjárműről bontási igazolást mutatnak be.

Amennyiben a fentiekben leírt sérülést szenvedő jármű javítása megtörténik, forgalomba állítása csak érvényes műszaki vizsgával történhet meg, és a biztosító csak ennek bemutatása után téríti meg a kárt.

Visszkereset

A biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítés összeg

megtérítését követelheti:

1. Jogosulatlan használat esetén

2. Ha a kárt jogellenesen, vagy szándékosan okozták

3. Alkoholos, vagy vezetési képességekre hátrányosan ható szer befolyásolt állapotban vezették a gépjárművet

4. A vezető vezetésre jogosító engedéllyel nem rendelkezett

5. A kárt a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapot okozta

6. Ha a kárt a vezető szándékos veszélyeztetéssel, a segítségnyújtás elmulasztásával okozta

7. Ha a közlési, változás, kárbejelenési kötelezettségét a szerződő nem teljesítette olyan mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettségét befolyásolta

 

A 3;4;6 pontokban felsoroltak esetében másfél millió forintig érvényesíthető követelés. Az 5. pontban meghatározott esetekben 750 000 Ft, a 7. pontban leírtak legfeljebb 500 000 Ft-i érvényesíthető visszkereset. Az elhunyt biztosított örököseivel szemben nem érvényesíthető megtérítési igény.

Tudnivalók a szerződő halála esetén

Az üzembentartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a  szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárás lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződést díjfizetéssel hatályban tarja. Amennyiben a szerződés díja nincs rendezve, a biztosító kockázatviselése a türelmi idő elteltével megszűnik. Ebben az esetben a jármű a forgalomban nem vehet részt. Az örökösnek a hagyatéki végzést kézhezvételét követően köteles kötelező gépjármű felelősségbiztosítást kötni, amennyiben a járművet nem vonatja ki a forgalomból.

Közlési és változás bejelentési kötelezettség

Az üzembentartó köteles szerződéskötéskor, a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges körülményt közölni, így kifejezetten az előzmény adatokat, valamint a fedezetlenségi díjra vonatkozó adatokat.

Amennyiben az üzembentartói, illetve tulajdonjog megszerzésének bejegyzése a járműnyilvántartásba nem történik meg 30 napon belül, a szerződés megszűnik.

Az üzembentartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

A biztosítási szerződés hatálya alatt, ugyanarra a biztosítási időszakra kötött minden további szerződés érvénytelen.

Hogyan válasszunk biztosítót KGFB kötés esetén?

A piac által kínált kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjajánlatok díjversenye mellett fontosnak tarjuk fontolóra venni, a szolgáltatások és biztosítási feltételek összehasonlítását is, például, van-e Önnek szüksége kiegészítő szolgáltatásokra, vagy igényeinek megfelelően ki tudja-e szolgálni Önt a későbbiekben az adott biztosító társaság.

A mérlegelés szempontjai a biztosítás díján kívül, a teljesség igénye nélkül az alábbiak lehetnek:

  • A biztosító társaság a biztosítás zökkenőmentes fenntartásához mennyiben segítheti Önt. Fontos, hogy a biztosító társaság a csekkeket/számlákat, igazolásokat, egyéb adminisztrációs dokumentumokat időben, az Ön által megadott címre küldje meg
  • A biztosító társaság könnyen elérhető-e telefonon, vagy személyesen, az esetlegesen felmerülő problémáit mennyire kezeli rugalmasan és megértően
  • Fenntart-e Önhöz, területileg közeli ügyfélszolgálatot
  • A kárrendezés mennyire gyors és rugalmas. Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetén ugyan nem Önnek, hanem az Ön által másnak okozott kárt térítik a biztosítók, de ha az Ön biztosítója nem teljes körűen, vagy nagy késedelemmel téríti meg a kárt, a károsult a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján kártérítési igénnyel léphet fel közvetlenül Ön ellen
  • Fontos körültekintően megvizsgálni a kapott kedvezmények feltételeit
  • Milyen hasznos kiegészítő biztosítások köthetők a kötelező biztosítás mellé

Ha kérdése merült fel, kérjük, keresse munkatársainkat.

E

Írjon nekünk:


  • Elolvastam, es elfogadom az adatvedelmi nyilatkozatot. Az Ön jelenleg megadott adatait az Önnel való kapcsolatfelvételhez használjuk. Az Ön nevét es e-mail címét adatbázisunkban tároljuk, de harmadik személy részére nem adjuk át.
E

Hívjon minket:

+36 1 453 0303 / +36 30 933 4292